War museum

A War museum Penang déli részén található.

A War museum története egészen a II. világháborúig nyúlik vissza. Amikor is Japán hadat üzent Malájziának. A japánok azonban nem a várt irányból vagyis délről a tenger felől támadtak, hanem a szárazföld felől érkeztek. A szigetet lerohanták és elfoglalták. A katonák többségét megölték (pl.: akasztás, fejlevágás karddal vagy baltával, fejbelövés...).

Több alagút rendszer található az erőditményben.

A helyiségeket a domboldalba épitették.Több olyan járat is van ahova bombázás esetén menekültek. A fákon és a földben is voltak mindenféle csapdák (horog, akna, szögesdrót...).

Nagyon érdekesnek találtam.

Vizesés

Batu Ferringghiben van egy tök jó vizesés. Ezt sokan nem ismerik, mert a főúton csak egy kis tábla jelzi. Befelé egy földút fezet. Már messziről lehetett hallani a viz zúgását.

Mikor a kocsiból kiszálltunk egy hatalmas több szakaszos vizesés tárult a szemünk elé.

Amennyire tudtunk felmásztunk. A helybéliek gyakran fürdenek is itt.

A vizesés felsőbb részeiből nagyon jó kilátás nyilik a fák fölött. A kövek nagyon csúszósak voltak.

Ide máskor is kijövünk még.

Lepkefarm

Mikor beléptünk az épületbe megcsapott minket a meleg, párás levegő. Több ezer lepke repült össze-vissza a fejünk fölött, mellettünk.

Szinbomba volt nézni a sok-sok lepke szineinek váltakozását és keveredését. Nem csak lepkék lehet itt találni.

Rengeteg más állat is él itt pl.: több fajta sáska, iguánok, sárkánygyikok, rákok, hatalmas halak, teknősök, kacsák, skorpiók, gyikok és rengeteg rovar.

Olyan volt az épület mintha a sűrű dzsungelben sétálnánk a fák és a különféle érdekes növények között.

 A lepkék annyira szelidek voltak, hogy az emberek közelébe mernek menni és rájuk is mernek szállni (a kamerára is rászállt egy).

Volt külön TV sarok ahol a lepke fajtákat és a bogarakat  mutatták be, emellett volt oktató sarok ahol a lepkék kifejlődésének a folyamatait mutatják be, itt lehetett emlék pecsétet gyűjteni.

Kifelé menet több szobán kellett átmenni ahol rengeteg lepke és rovar volt kiállitva, volt egy hatalmas térkép ahova kitették az őshonos lepkéket a világ megfelelő pontjaira.

A végén egy ajándékbolt várt minket. Itt kaptam egy tök állat nyakláncot, amit azóta le se veszek.

Éjszakai piac

Ahogy mondtam este el is mentünk Batu Ferringhibe az éjszakai piacra. Azért hivják igy, mert este naplemente után nyit. Öt óra körül kezdik összerakni a bódékat és hét órára ki is nyitnak.

Itt árulják minden jó márkának a pontosan hamisitott mását: táskák, napszemüvegek, DVD, CD, ruhák... ezen kivül rengeteg szuvenir is kapható.

Mi alkudtunk is, de úgy, hogy meg se szólaltunk. Egy kis elefánt 60 ringgit volt, azt mondtuk, hogy nem kell és erre egyre lejjebb ment a végére mér 15 ringgit volt (1 ringgit=60-70ft). Vagyis 4200 ft-ból 1050 ft lett. Amikor végetér a piac mindent elpakolnak és másnap mindezt kezdik előről.

Első trópusi gyümölcseim

A piacon megkostolt Jackfruit után kétféle gyümölcsöt vettünk amit itthon kóstoltunk meg. Az egyik a sárkány gyümölcs a másik pedig a rambutan.

A sárkány gyümölcs kivülről hasonlit az ananászra csak kicsiben és piros.

Belül azonban teljesen különbözik, ugyanis sokkal lágyabb piros vagy fehér húsa van (mi pirosat ettünk) és tele van apró kis fekete magokkal. Ize nem túl édes, de kellemesen hűsit.

A rambutan kivülról hasonlit a szelid gesztenyére, de ez is piros belül pedig olyan, mint a licsi.

Vagyis fehéres szinű, kocsonyás egy nagy maggal a közepén.

Nekem eddig ez izlett a legjobban.

Tolvajok piaca

George Townban van egy piac amit a tolvajok piacának hivnak, mert réges régen a tolvajok itt adták el a lopott holmit.

Mára már persze nem lopott árut árulnak, de ettől még a neve megmaradt. Több részes a piac: van a nagy gyümölcs piac ami az igazi gyümölcsös, itt minden trópusi gyümölcs (sárkány gyümölcs, ananász, narancs...) megtalálható és néhány népszerűbb otthonról ismert gyümölcs (alma,körte...) is.

A kedvenc részem ez a gyümölcs piac volt, ahol a legérdekesebb számomra a Jackfruit (a trópusi kenyérfa gyümölcse) volt ami egy hatalmas gyümölcs az ize nekem leginkább a cseresznyére hasonlitott.

A másik nagy rész az órák, ruhák, lakás felszerelések... piaca, minden megmaradt helyen pedig bolhapiac működik (mindenféle használt áru).  De volt itt néhány érdekes dolog is: piócaolaj maszirozáshoz, ékszerészek akik ott helyben teszik be a kiválasztott követ a gyűrűbe vagy nyakláncba.

A keritések mentén italos és ételes büfék sorakoznak. A következő képen az ember préseli a cukornádat amiből üditőitalt készitenek.

Akik nem akarnak fizetni a benti helyért azok kivül egy kis pokrocra kiteszik a dolgaikat és onnan árulnak.

Esti programnak azt tervezzük, hogy megnézzük az éjszakai piacot Batu Ferringhiben.

Linedance

Eredetileg country zenére épül. Ez a tánc őrület Amerikából indult, amikor egy ügyes zeneirónak a zenéjéhez egy ügyes marketinges irt egy táncot.

A linedance egy sortánc, ahol egymás mögé és mellé állva táncolnak pár nélkül. A sorok elején áll egy-egy ember aki mutatja a lépéseket, amit a többi ember utánoz.

Amerikában be is öltöztek cowboy ruhába. Itt viszont a kinaiak egy kicsit átformálták a saját stilusukra (saját egyenruhájuk van, nem csak country zenére táncolnak, hanem pl.: kinai popra is).

Ilyenkor a kivilágitott városháza előtt táncolnak.

Pont most volt egy ilyen és érdekes volt ahogy a sok kinai táncolt.